2017. június 1., csütörtök

A Szent László Láng megáldása


Ferenc pápa megáldotta a Szent László Lángot a május 31-i általános kihallgatás alkalmával a Vatikánban. A kihallgatást követően a magyar delegáció – Gaal Gergely, a Szent László Év tanácsadó testületének elnöke, Slaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, Kollár János, a Győri Lengyel Önkormányzat vezetője és Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke – rövid imádságos megemlékezést tartott a Szent Péter-bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya Kápolnában, a Szent László királyt ábrázoló domborműnél.
A magyar delegáció a Szent László Lánggal
a vatikáni Magyarok Nagyasszonya Kápolnában
 

2017. május 25., csütörtök

Dobos András atya kitüntetése


A Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréseképpen Dobos András atya, a budapesti nunciatúra korábbi titkára, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át május 24-én a Pápai Magyar Intézetben rendezett ünnepség keretében. Az ünnepeltet köszöntötte Mons. Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint Mons. Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspök.
Orosz Atanáz püspök, Dobos András atya, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet
 
Az érdemrendet átnyújtó Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet laudációjában rámutatott, hogy a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat konkrét emberek fejlesztik és ápolják, akik ahhoz sokat hozzátesznek saját személyiségükből is. Dobos András atya esetében ez – egyebek mellett – egy egészen különleges módon is megvalósult: éveken át ő tolmácsolta Alberto Bottari de Castello nuncius úr szavait a különböző világi vagy egyházi rendezvényeken. „Mondhatjuk úgy, hogy a pápa képviselőjének magyar hangja volt, tehát Péter Utódának szavát segített eljuttatni a magyar hívekhez” – emelte ki a nagykövet.
Laudáció (foto: Ádám Miklós)

Dobos András a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban 2000-ben tett érettségit követően a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye (akkor: Apostoli Exarchátus) diakónusa (2009), majd papja (2011) lett. Egyetemi tanulmányait a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán, majd Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta, a Collegium Germanicum et Hungaricum ösztöndíjasaként.

Nyíregyházán püspöki titkárként szolgált, 2010-2013-ban a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola docense, 2011-2013-ban a Görögkatolikus Papnevelő Intézet tanulmányi prefektusa, majd propedeutikus évfolyamának elöljárója volt. 2013-2016. között a Magyarországi Apostoli Nunciatúra másodtitkáraként szolgált. 2016-tól Rómában, a Pápai Keleti Intézetben folytat doktori tanulmányokat.

2017. május 5., péntek

Mindszenty-mise Rómában


Mons. Tóth Tamás köszönti
Ravasi bíborost
A majd két évtizedes múltra visszatekintő évenkénti római Mindszenty-megemlékezésre az idén május 4-én került sor. Németh László olaszországi magyar főlelkész, a Szent István Alapítvány, a Pápai Magyar Intézet, a Római Magyar Akadémia és Szentszéki Magyar Nagykövetség által közösen szervezett misére szokás szerint a Santo Stefano Rotondo templomban, Mindszenty bíboros egykori címtemplomában került sor.

 Az idei Mindszenty-misét Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke celebrálta, számos magyar és más nemzetiségű római pap részvételével. A diplomáciai testület részéről tucatnyi nagykövet és ügyvivő jelent meg, köztük az orosz nagykövet és a – magyar származású – amerikai tanácsos.

 Beszédében Ravasi bíboros emlékeztetett arra, hogy Mindszenty bíborosnak „szoros de nehéz kapcsolata volt VI. Pál pápával”, aki ugyan felkérte Mindszentyt a lemondásra, de meghatott szavakkal „felelős pásztorként és az ellentmondás jeleként” emlékezett meg róla halála alkalmával. Ravasi szerint Mindszenty bíboros szenvedései hosszú távon értelmet nyertek, s végül II. János Pált idézte, aki Mindszenty sírját felkeresve azt mondta róla: a Krisztus és az Egyház, valamint a haza iránti hűség ragyogó példáját hagyta ránk, neve áldás marad mindannyiunk számára.



A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően a misén részt vett a kecskeméti társszékesegyház „Benedictus” kórusa és a „Lakó Sándor” Kamarazenekar. A misén Halmos László és Esterházy Pál zenéit szólaltatták meg, a szertartás után pedig rövid hangversenyt adtak Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveiből. A kórus ezt megelőzően énekelt Ferenc pápa szerdai általános kihallgatásán is.
 


A Mindszenty-misét felvette – illetőleg Facebook-on élőben közvetítette – a Bonum TV.
(fotók: Szabó I.)

 

2017. április 25., kedd

Szent Adalbert-mise a Vatikánban „visegrádi” keretekben


A Visegrádi Csoport országai, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vatikáni diplomáciai képviseletei idén a soros elnökséget adó lengyelek szervezésében emlékeztek meg, április 24-én délelőtt, a közös szentjüknek tekinthető Szent Adalbert vértanúról. A szentmisét Stanislaw Rylko, a S. Maria Maggiore-bazilika archipresbiter-bíborosa mutatta be a vatikáni bazilikában, Szent II. János Pál pápa sírján. Magyar részről koncelebrált Mons. Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora. A hívek könyörgését a diplomaták olvasták fel, mindegyikük a maga anyanyelvén.

Stanislaw Rylko bíboros a Szt. Adalbert-misén
Szentbeszédében Rylko bíboros külön köszöntötte Pavel Vosalik cseh, Janusz Kotanski lengyel és Peter Sopko szlovák nagykövetet, valamint Érszegi Márk Aurél magyar ügyvivőt. Felidézte II. János Pálnak Szent Adalbert gniezói sírjánál 1979-ben mondott beszédét, aki lengyel pápaként azt tekintette saját küldetésének, hogy általa az Egyházban tudatosuljon a közép-európai népek jelenléte és öröksége, s hogy személyében mintegy megjelenítse Európa lelki egységét.

Rylko bíboros rámutatott, a szent pápa szavai ma is igen aktuálisak, sőt kihívást jelentenek: hiszen bár sokan sokat beszélnek Európáról, de inkább vészterhes, mintsem reményteli jövőt jósolnak neki. Pedig Európa ma is reményt meríthet keresztény gyökereiből és örökségéből. Ahogy II. János Pál 1982-ben Compostelában figyelmeztetett: „Szeretettel kiáltok hozzád, ősi Európa – találj önmagadra, légy önmagad! Fedezd fel származásod, éleszd fel gyökereid!”

Stanislaw Rylko bíboros szerint a közép-európai országok küldetése ma éppen abban áll, hogy segítsenek Európának újra felfedezni ezen örökséget és szellemi-lelki erőforrásokat.

2017. április 22., szombat

A L’Osservatore Romano recenziója a „Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” kötetről


A „Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” című tanulmánykötet olasz kiadásáról írt hosszú recenziót Giampaolo Romanato történészprofesszor, a Pápai Történettudományi Bizottság tagja a L’Osservatore Romano április 7-i számában. A köteten belül elsősorban az általa is jobban ismert két világháború közötti időszakra, valamint a kommunista hatalomátvétel következményeire összpontosít.

A L'Osservatore cikke
A “Magyarország sebei. Az ország, amelyet Musil úgy szeretett” (Gianpaolo Romanato: L’Ungheria e le sue ferite. Quel grande Paese amato da Musil; L'Osservatore Romano 7 aprile 2017, p. 4.) című írásának érdeme, hogy alapvetően együttérzéssel szemléli Magyarországot a XX. századi tragédiák kapcsán, illetve azok fényében vizsgálja a sötétebb korszakokat.

Mint írja, a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről nemrég kiadott kötet “emlékeztet, mennyi szenvedés, mennyi düh rejlik ebben az országban, melyet a XX. századi történelem megannyi nagy tragédiája feldúlt és megsebzett: a két világháború, a nácizmus és a kommunizmus”.

Romanato összefoglalja Magyarország helyzetét a Monarchián belül, majd az I. világháború végén kialakult új állapotokat: „Olyan trauma ez, melyből máig nem tért magához ez az ország, s amely mindmáig befolyásolja politikáját, amint azt a könyv lapjain a budapesti külügyminiszter, Szijjártó Péter is aláhúzza: Magyarország nem mond le, soha, semmilyen körülmények között egyetlen polgáráról sem, bárhol legyen is.”

Az I. világháborút követő katasztrófa következményei: kétharmadnyi területét vesztett ország, hirtelen ellenségként kezelt püspökök, haza és identitás nélkül maradt papok és hívek, mindenütt terjedő féktelen nacionalizmus. Mindezt súlyosbította a Tanácsköztársaság bolsevik forradalmi kísérlete, amiről a bécsi nuncius is hírt adott. A szombathelyi püspököt letartóztatták és életéért aggódtak, de a későbbi Mindszenty hercegprímás is börtönbe került.

A Horthy Miklós vezetésével kialakult „király nélküli királyságban” a féktelen irredentizmus és revizionizmus, valamint a bajokért felelős az USA- és Franciaország-ellenes érzelmek domináltak. Az egyház a rendszer egyik oszlopa maradt. A vatikáni Államtitkárságon megelégedetten vették tudomásul, hogy az új nuncius diadalmas fogadtatásban részesült Budapesten – emeli ki Romanato.

A két háború közötti magyar katolicizmusról a történész professzor az alábbi összefoglaló értékelést nyújtja: „A szent és profán ilyetén elegye, mely a Habsburgok régi államegyházi rendszerének számos vonatkozásában folytatása volt, a püspökökből „nagyurat” csinálva, míg a klérusból alkalmazottakat (a megjegyzés Angelo Rotta nunciusnak Pacellihez írott 1935-ös jelentéséből származik), nem volt immár korszerű és bizony aggodalommal töltötte el XI. Piuszt, aki ugyanakkor csodálta az intézményes magyar katolicizmus szervezeti és politikai erejét.”

Ugyanakkor Romanato rámutat, hogy a kötet tanulmányaiból kitűnik: az egyház jogainak az állami törekvésekkel szembeni védelme (főkegyúri jog, püspöki kinevezések, eskü) mindig is elsődleges kérdés maradt a magyar egyház számára.

A szerző megjegyzi, hogy II. világháború idején a nácik elfogadottságában szerepet játszhatott a húsz éven át táplált magyar irredentizmus és revizionizmus is. Ugyanakkor Budapesten zajlott Angelo Rotta nuncius és Gennaro Verolino titkár zsidókat mentő tevékenysége is. A háború után pedig a szovjet kommunizmus vette át az uralmat és heves katolikus-ellenes harcot indított, mely éppen Rotta nuncius kiutasításával, s a nunciatúra bezáratásával kezdődött, majd pedig Mindszenty József prímás életfogytiglani börtönre ítélésével tetőzött 1948-ban.

A Mindszenty-kérdésről már egy másik tudományos rendezvényen esett szó –utal Romanato „A hallgatás egyháza és a pápai diplomácia” című 2016 őszi velencei konferenciára (ld. program - pdf) – melynek előadásai ugyancsak kiadásra várnak.

2017. április 20., csütörtök

Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár felszólalása a „Romák helyzete Európában” konferencián


Magyarország Szentszéki Nagykövetsége április 7-én nemzetközi konferenciát szervezett „A romák helyzete Európában” címmel. Megnyitóbeszédet mondott Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszony (EMMI), a két fő előadást pedig Peter Turkson bíboros, a vatikáni Emberi Fejlődés Dikasztérum prefektusa, illetve Franz Salm, a Szuverén Máltai Lovagrend roma-ügyi nagykövete tartotta. Egyházi és világi szakértők, illetve szentszéki nagykövetek konkrét helyzeteket és példákat emeltek ki az egyes európai országok roma-integrációs gyakorlatából. A rendezvényt Ferenc pápa külön üzenetben köszöntötte.
 
Közzétesszük Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár beszédének magyar szövegét.
 
* * *


Eminenciás és Excellenciás Urak! Nagykövet Urak! Mélyen Tisztelt résztvevők!

Langerné Victor Katalin a roma-integrációs konferencián
roma népi motívumokkal díszített ruhában

(Foto: Várhelyi K.)
A romák közössége ma a legnagyobb olyan európai kisebbség, amelynek tagjai évszázados vándorlás után szinte valamennyi európai országban jelen vannak. Ugyanakkor nem rendelkeznek anyaországgal, egységesen használt nyelvvel, és a kultúrájuk is széttagolt.

Ami a romák valamennyi népcsoportjában közös, az a számkivetettség, az általános szegénység, a háttérbe szorulás, a jövőtlenség, és igen gyakran az egyenlően gyakorolható jogok hiánya. A többségi társadalmak általában idegennek és problematikusnak tekintik őket és csak kevésbé hajlandóak velük a párbeszédre, s még kevesebbet tesznek a felemelkedésük érdekében.

Viszont a romák közössége számít az Istenhívő keresztények szolidaritására és reménykedik az integrációban, a békében és a befogadásban.


2017. április 7., péntek

Ferenc pápa üzenete a "Romák helyzete Európában" konferencia résztvevőihez

Ferenc pápa külön üzenetben köszöntötte a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége által szervezett "Romák helyzete Európában" konferencia résztvevőit, amelyet Peter Turkson bíboros, az Emberi Fejlesztés Dikasztériumának prefektusa olvasott fel.

* * *
 
A Vatikánból, 2017. április 4.

Őeminenciája Peter Turkson bíboros
az Emberi Fejlesztés Dikasztériumának
Prefektusa

Őszentsége Ferenc Pápa örömmel értesült a 2017. április 7-én tartandó konferenciáról, melyet Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervez a romáknak a tágabb európai közösségbe történő integrációjáról. Őszentsége arra buzdítja az összegyűlteket, hogy vegyék számba a roma közösségnek a társadalmi részvételből és annak előnyeiből való kirekesztettsége számos módját, hogy válaszokat találhassanak azon akadályok meghaladására, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy alapvető jogaikkal éljenek és kötelességeiket teljesítsék. Mert csak „akkor lehetséges békés együttélést építeni, melyben a különböző kultúrák és hagyományok saját értékeiket nem az elzárkózás vagy a szembenállás révén, hanem párbeszéddel és integrációval építik”, ha egyéneknek és közösségeknek megvan a szabadsága, hogy teljességgel részt vegyenek a közéletben és hozzájáruljanak ahhoz. (Ferenc pápa beszéde a Roma Zarándoklat résztvevőihez, 2015. október 26.). Ily módon megóvják és előmozdítják a társadalom minden tagjának javát, s a leginkább kirekesztettek részt vehetnek a közösség életének egészében. Ezen megfontolásokkal Ferenc pápa a résztvevőket imádságos jókívánságairól biztosítja, s kéri rájuk a béke és erő isteni áldását.

Pietro Parolin bíboros
államtitkár

Franz Salm máltai lovagrendi nagykövet, Peter Turkson bíboros
és Eduard Habsburg nagykövet a konferencián (Foto: Várhelyi Klára)

2017. április 5., szerda

Csévharaszti küldöttség a Szentatyánál


Az április 5-i általános kihallgatás végén fogadta Ferenc pápa a csévharaszti Irgalmasság Szigete küldöttségét Antal András diakónus és Mocsáry Balázs polgármester vezetésével, akik a Húsvétra készülvén egy szép füstölt sonkát nyújtottak át neki.

Ezt megelőzően 72 füstölt sonkát és három levágott kisbárányt adtak át a Vatikánban a Szent Márta Ház konyháján, illetve a „pápa éléskamrájában”, ahonnan a sonkák majd eljutnak Ferenc pápa szegényeihez.

A Szentatya meghallgatva Antal András elbeszélését az Irgalmasság Szigete karitatív és szociális tevékenységéről őszinte szívvel mondott köszönetet – nemcsak a sonkákért, de mindazért, amit odahaza a szegényekért tesznek.

A küldöttséget Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet kísérte a Szentatyához.
Csévharaszti sonka-adomány Ferenc pápának
(fotó: Koszticsák Sz.)
További fényképek az Osservatore Romano honlapján.

2017. március 31., péntek

„Romák Európában – Pasztoráció és társadalmi integráció”

Magyarország Szentszéki Nagykövetsége 2017. április 7-én, a Nemzetközi Roma Nap alkalmából nemzetközi szakmai konferenciát szervez Rómában, Roma People in Europe – Pastoral Care and Social Integration” (Romák Európában – Pasztoráció és társadalmi integráció) címmel.

Az április 7-i roma-integrációs konferencia programja


A konferencia célja, a 2011-es magyar EU-elnökség idején elfogadott roma-integrációs stratégiára utalva bemutatni, hogyan áll egyes EU-tagállamokban a romák társadalmi integrációjának helyzete. Az általános helyzetleírás mellett elsősorban pozitív példákra, ténylegesen megvalósult integrációs projektekre, s kiemelten az egyházi, vallási jellegű kezdeményezésekre kívánja helyezni a hangsúlyt.
Az egynapos konferencia az intézményes üdvözlőbeszédeket követően (magyar részről Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszony) két átfogóbb előadással kezd, melyeket Peter K. A. Turkson bíboros (Szentszék), illetve Franz Salm, a Máltai Lovagrend roma-nagykövete tartja. A konkrét projektek és tapasztalatok bemutatása sorában Magyarországot két illetékes püspök és egy érintett roma fiatalember képviseli.
 
A rendezvény célközönsége a roma pasztorációval foglalkozó római/vatikáni szakemberekből, a római egyházi egyetemek hallgatóságából, a szentszéki diplomáciai testületből és a szentszéki hivatalok tisztviselőiből tevődik majd össze.
 
A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
 
 
A konferencia kísérő rendezvényei között kerül megrendezésre, április 5-én este, a Magyar Cigányválogatott és a Svájci Grda focicsapatának immár hagyományos mérkőzése, melyen az idén a Magyarországi Német Kisebbségi Válogatott csapata is szerepel.
 
  
 


2017. március 27., hétfő

Az EU 60. évfordulója – találkozás a Szentatyával


Ferenc pápa az európai országok állam- és kormányfőit fogadta március 24-én délután, a Vatikánban, a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából.
A találkozón, melyre az Apostoli Palota ún. Királyi Termében került sor, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Antonio Tajani EP-elnök üdvözlőbeszédét követően Ferenc pápa mondott beszédet.

(Fotó: OR)
A részt vevő állam- illetve kormányfőket, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Ferenc pápa külön is köszöntötte.

A különkihallgatást záró hagyományos csoportkép a Sixtus-kápolnában készült.
(Fotó: OR)
(További fényképek a vatikáni fotószolgálat honlapján.)

2017. március 24., péntek

Könyvbemutató Rómában – „Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatai 1920-2015”


A Pápai Gergely Egyetemen mutatták be a „Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatai 1920-2015” (Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e l’Ungheria  - 1920-2015) című tudományos kötet olasz kiadását, mely a 2015-ben szervezett két konferencia anyagait gyűjti egybe. (A magyar kiadás bemutatójára tavaly márciusban került sor Budapesten.)

A Szentszéki Magyar Nagykövetség által a Pápai Gergely Egyetemmel és a Pápai Történettudományi Bizottsággal együttműködésben szervezett eseményen felszólalt az egyetem történettudományi karának dékánja, P. Marek Inglot SJ, a Pápai Történettudományi Bizottság elnöke, P. Bernard Ardura O.Praem, valamint Roberto Regoli és Igor Salmič OFM egyetemi tanárok. A kötet létrejöttének hátterét és célját annak szerkesztője, Dr. Fejérdy András (MTA TTI) mutatta be, zárszót Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet mondott.

Marek Inglot dékán örömének adott hangot, amiért színvonalas magyar kiadvány bemutatójának adhat otthont, valamint hogy a kötetben az egyetem több volt hallgatójának tanulmánya olvasható. Bernard Ardura a kötetet méltatva aláhúzta, az lehetővé teszi a fiatal magyar egyháztörténész generáció eredményeinek becsatornázását a nemzetközi tudományos életbe, illetve további kutatások számára is kiindulási alapként szolgál.

Könyvbemutató a Pápai Gergely Egyetemen
Roberto Regoli professzor rávilágított, hogy a magyar vonatkozású kötet jól kiegészíti a közép-európai térséget érintő szentszéki diplomáciai erőfeszítésekről alkotott eddigi képet.  Különösen a két háború közötti időszak érdekes ebből a szempontból, mert több akkor kitapasztalt eljárás és kiforrott megközelítés – aminek Magyarország volt a kísérleti terepe – a későbbi évtizedek során is jellemezte a Szentszék diplomáciai fellépését. A kétoldalú kapcsolatok utóbbi évtizedeit bemutató anyagokat aktuálisnak és politikatudományi szempontból is érdekfeszítőnek nevezte.

Igor Salmič professzor a magyar ügyek apropóján kiemelte a két háború közötti időszak egyházi/vallási relevanciájú kisebbségi kérdéseit is, utalva az akkori jugoszláv királyságban tapasztalható problémákra, illetve arra, hogy az utódállamok sok esetben megsértették a békeszerződésben e téren vállalt kötelezettségeiket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Vatikáni Könyvkiadó (Libreria Editrice Vaticana) gondozásában megjelent kötet méltó emléket állít a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele 25. évfordulójának, s egyúttal értékes magyar hozzájárulással gazdagította a nemzetközi tudományos életet is. A könyvbemutató a KKM Tudománydiplomáciai Főosztálya támogatásával valósult meg.


 
 

2017. március 13., hétfő

2017. március 9., csütörtök

Miniszteri látogatás Tolentinóban – Andrea Carradori, a Szent Szív Testvérület perjelének üdvözlőbeszéde


Andrea Carradori, a tolentinói Szent Szív Testvérület perjele az alábbi beszéddel köszöntötte városukban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert március 8-án.
A tolentinói Szt. Szív templomnál felirat hirdeti a magyar kormány támogatását
 
* * *
 
A Magyar Kormány december 16-i határozatát nemes szavak kísérték, melyek megérdemlik, hogy márványba véssék őket: „Európa jövőjét egyedül az szolgálhatja, ha visszatalál keresztény értékeihez, amik ma is a legfontosabb közösségteremtő erőt jelentik egy település és egy ország számára. Ehhez pedig arra van szükség, hogy ugyanazzal a természetességgel állítsuk helyre Isten házát egy földrengés után, mint ahogy ezt saját hajlékunkkal is tennénk.”

Szükségtelen minden további hozzáfűznivaló annak az örömnek kifejezésére, amely bennünket eltölt azt olvasván, hogy Magyarországon a keresztény öntudat nem szégyen forrása, vagy esetlegesen ennél is rosszabb, tiltott; hanem ellenkezőleg, egy nép büszkén vállalja keresztény mivoltát és Isten áldását kéri.

Amint azt Magyarország 2012-es Alkotmányában olvashatjuk: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” […] „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”
A tolentinói Szent Szív templomban
(Fotó: Cronache Maceratesi)

A földrengést megelőzően városunk történelmi belvárosa jelentős, zarándokokat és turistákat vonzó vallási és művészeti örökséggel bírt: a San Catervo templom, a város védőszentjének társszékesegyháza csakúgy, mint a Szent Miklós-bazilika, az egész világon ismertek. Továbbá a Szent Ferenc és a Szent Kereszt templomok, a Madonna della Tempesta-kegyhely és a Jézus Szent Szíve templom, mely utóbbit Vincenzo Maria Strambi megyéspüspök mentett meg a pusztulástól a napóleoni eseményeket követően, és amelyet Jézus Szent Szívéről nevezett el, rábízván az őáltala alapított testvérületre.

Szeretett Ferenc pápánk kedves szavával élve „híd” veretett a szolidaritás és közös hit nevében városunk és a nemes Magyar Nemzet között. A Pápai Államtitkárság ezen „dicséretes esemény” alkalmából levélben adott hangot ad a kezdeményezés feletti örömének, amely az európai államok közötti szolidaritás értékes megnyilvánulása, szembesülvén  a földrengés következményeivel, a tragédiával, amely  keményen sújtotta Tolentino vallási, történelmi és művészeti hagyatékát.

A földrengésbiztossá tétel és a templom, valamint a lelki  és iskolaidő utáni felfrissülésre szánt, több plébániát kiszolgáló oratórium helységeinek újjáépítését célzó munkálatokat  a maguk szakterületének kiválóságaira, Gianfranco Ruffini mérnökre és Massimo Fiori építészre bíztuk. Személyükben a kimagasló szakmai elkötelezettség és a régiónk kincsei iránti szenvedély egyesül.

Ezúton mondok újból köszönetet a Külügyminiszter Úrnak, a kiváló parlamenti képviselőknek, a Magyar Kormánynak és mindenekelőtt Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak, akit érdemeinek elismeréseképpen, egyházmegyénkkel egyetemben,  a Nemzetközi „Regina Elena, regina della carità” díjjal jutalmaztak. Végül engedjék meg, hogy külön hálámat fejezzem ki  Magyarország főkonzuljának, Dr. Timaffy Juditnak, aki emberségével és lelkiségével mellettünk állt e nehéz időkben és Őexcellenciájának, Habsburg-Lotharingiai Eduardnak, Magyarország Szentszéki Nagykövetének, aki két alkalommal is felkerese városunkat.

(fordította: Herczeg Adrián)
Találkozó a tolentinói polgármesteri hivatalban
(fotó: Cronache Maceratesi)

 

2017. március 8., szerda

Szijjártó Péter külügyminiszter látogatása Tolentinóban

Március 8-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felkereste a közép-itáliai Tolentino városát, ahol a magyar kormány támogatásának köszönhetően a következő hónapban elkezdődhet a Szent Szív és Szent Benedek templom helyreállítása.
A polgármesteri hivatalban Giuseppe Pezzanesi polgármester, Emanuele Della Ceca alpolgármester, Roberta Preziotti megyei prefektus, Nazzareno Marconi maceratai püspök, Andrea Leonesi plébános és Andrea Carradori, a Szent Szív Testvérület perjele fogadta.
 
Tolentinóban (fotó: Cronache Maceratesi)
 
Pezzanesi polgármester kijelentette, Tolentinó közössége mindörökre hálás a magyar kormánynak a támogatásért, amivel hozzájárul a város kulturális és lelki értékei megmentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a város 9000 lakosa maradt fedél nélkül a földrengés következtében, akiknek mintegy fele több évre is ideiglenes lakásokban kényszerül élni.
Mons. Nazzareno Marconi megyéspüspök felhívta a figyelmet, hogy a 2016 nyarán és őszén történt földrengés következtében a kisváros minden temploma használhatatlanná vált, s éppen ezért nagy jelentősége van, hogy magyar kormány támogatásának köszönhetően várhatóan már idén ősszel újra megnyílhat az első belvárosi templom a hívek számára.
 
A tolentinói polgármesteri hivatalban
(foto: Cronache Maceratesi)
 
Szijjártó Péter külügyminiszter az alábbi szavakkal indokolta a magyar kormány gesztusát:
„Magyarország Kormányának meggyőződése, hogy sem Magyarországnak, sem Európának nincs jövője a kereszténység nélkül. Nem szabad ezért szégyelleni keresztény hitünket, hanem inkább bátran meg kell azt vallani. A keresztényellenesség az utolsó elfogadott előítéletnek tűnik és a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Ezért figyel oda a magyar kormány a bajban levő keresztényekre, s különösen is a közel-keleti keresztényekre, akiket az elmúlt időszakban többféleképpen is segítettünk. Amikor Önök, tolentinóiak hozzánk fordultak segítséget kérve a földrengésben megsérült templomuk számára, nem sokat gondolkoztunk rajta. Megtiszteltetésnek érezzük, hogy hozzánk fordultak, s hogy Olaszországban tudják, Magyarországon erősen keresztény politikát folytatunk. Nem akartunk csalódást okozni.
Én a bencésekhez jártam iskolába, ezért személyes megtiszteltetés is, hogy egy olyan templomon segíthetünk, amelynek egyik védőszentje Szent Benedek. Köszönjük szépen, hogy a veronai busztragédia áldozataiért misét mutattak be. Éppen Veronából jövök, ahol köszönetet kívántam mondani a buszbaleset kapcsán a mentésben résztvevőknek. Az olasz és a magyar nép közti barátságot szorosabbra fűztük: a barát akkor mutatkozik meg igazán, ha baj van. Önök ezt megmutatták s mi is megpróbálunk hasonlóan cselekedni. Talán tényleg nem véletlen, hogy zászlóinknak ugyanazok a színei.”
 
A Szent Szív templomban (foto: Cronache Maceratesi)
 
Pezzanesi polgármester és Carradori perjel vezetésével a miniszter és kísérete, köztük Paczolay Péter római és Habsburg-Lotharingiai Eduard vatikáni nagykövettel, megtekintette a Szent Szív és Szt. Benedek templomot, tájékozódott a földrengés okozta károkról és a munkálatok kezdetéről, valamint találkozott a környéken élő magyarokkal.
 
 
 



2017. március 6., hétfő

Twitter-diplomáciáról a Vatikánban


A Szentszék Kommunikációs Titkársága és a Brit Szentszéki Nagykövetség szervezésében március 3-án „Twitter-diplomáciai” konferenciára került sor a Vatikánban.
Twitter-diplomáciai konferencia a Vatikánban (foto: Twitter)

A szűk körű találkozón részt vett Greg Burke pápai szóvivő, Giovanni Maria Vian, a L’Osservatore Romano vatikáni napilap főszerkesztője, Alessandro Gisotti, a Vatikáni Rádió főszerkesztő-helyettese, továbbá az Emberi Fejlődés Dikasztériuma humanitárius, valamint migrációért felelős részlegének képviselője, illetve a Kultúra Pápai tanácsa vezető tisztviselője.

Rajtuk kívül – többek között – Sally Axworthy brit, Irena Vaisvilaite litván, Pierre-Yves Fux svájci, Jaime de Bourbon Parme holland és Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar vatikáni nagykövet, akik munkájuk során maguk is aktívan kihasználják a Twitter adta lehetőségeket.

A résztvevők azt elemezték, hogyan tudja az Egyház és a Szentszék a közösségi média potenciálját saját üzenetei közvetítésére használni, illetőleg, hogyan hat mindez a diplomáciai munkára. Az eseményről beszámolt a Vatikáni Rádió olasz és angol adása, valamint a Zenit hírügynökség német oldala. Habsburg nagykövettel interjút készített a Katolisch.de német katolikus internetes portál is.

2017. január 22., vasárnap

Római imádság a veronai baleset áldozataiért


A római magyarok január 21-én este a Magyar Akadémia előtt gyújtottak gyertyát a tragikus veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.
Gyertyagyújtás a Római Magyar Akadémiánál
 
A Palazzo Falconieri homlokzatát díszítő Magyarok Nagyasszonya képnél a Pápai Magyar Intézet hallgatói vezették az imádságot.


Január 24-én, kedden reggel 8-kor a Szent Péter-bazilika altemplomában található magyar kápolnában a veronai baleset áldozataiért mutatnak be szentmisét.

2017. január 19., csütörtök

Zene és Egyház –Egyházzenei tudományos konferencia a Vatikánban


Szent Cecília - Hajnal János alkotása
(Kultúra Pápai Tanácsa gyűjteménye)
„Zene és Egyház: 50 éves a Musicam Sacram k. instrukció” címmel szervez konferenciát a Kultúra Pápai Tanácsa 2017. március 2-4 között a római Augustinianum Kongresszusi Központban.

A vatikáni dikasztérium által kezdeményezett program tudományos elmélkedést kíván ösztönözni – zenei, liturgikus, teológiai és fenomenológiai szinten – azzal a céllal, hogy a keresztény kultusz, mint Isten dicsőítésének kifejeződése számára új irányokat, lehetőségeket mutasson zenei szinten.

A konferencia főbb céljai között szerepel: az egyháztörténelemben mindig jelenlévő zene aktualitásáról való elmélkedés; továbbá 50 évvel a „Musicam Sacram” (1967) k. istrukció megjelenését követően az egyházzene koncepciójában történt paradigmaváltás súlyának értékelése;

az egyházi ünnepélyes dicsőítés legmegfelelőbb zenei nyelvezeteinek megismerése; az egyházzenész szerepének és elhelyezkedésének vizsgálata a nemcsak római ritusú zenei hagymányokra való kitekintéssel; a mélyreható zenei képzés szükségességére való felhívás.

Az esemény résztvevőit a Szentatya is fogadja, továbbá vesperásra kerül sor a Sixtus-kápolnában és szentmisét tartanak a Szent Péter-bazilikában.

A konferencián számos neves egyházi, nemzetközi szakértő is előadást tart, köztük a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros, Alois testvér, a Taizéi Közösség perjele és Michele Dall’Ongaro, az Accademia Nazionale di Santa Cecilia elnöke,

Az eseményre a Pápai Szent Anzelm Egyetem – Pápai Liturgikus Intézet, valamint a Pápai Egyházzenei Intézet együttműködésével kerül sor.

A program a püspöki konferenciák és szerzetesrendek képviselőinek, zenészeknek, a liturgikus zene kurátorainak, egyesületeknek és mozgalmaknak szól elsősorban.

Jelentkezési határidő: 2017. február 11., a részvételi díj: 30 euró/35 dollár, diákoknak: 10 euró.

 

További információ és jelentkezés a Kultúra Pápai Tanácsa honlapján.

2017. január 6., péntek

Magyar segítség a tolentinói Szent Szív templom helyreállításához


A 2016. október 30-i földrengés által súlyosan érintett Tolentinóban nagy hálával fogadták a hírt, hogy a Magyar Kormány pénzügyileg támogatni fogja a város Szent Szív templomának helyreállítási munkálatait. Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet december 14-én és december 26-án személyesen kereste fel Tolentinót, hogy meggyőződjön az ottani állapotokról s felvegye a kapcsolatot a Szent Szív Testvérülettel (akiket viseletük miatt „Zsákosoknak” is neveznek). Az elmúlt időszakban a helyi sajtó és a katolikus média jelentős teret szentelt a magyar támogatásnak.